A technológia és az emberi kreativitás metszéspontjában a mesterséges intelligencia (AI) által generált művészet lenyűgöző és ellentmondásos jelenségként jelenik meg. A tájképeket festő algoritmusoktól a zenét alkotó algoritmusokig a gépek művészet előállítására való képessége mélyreható kérdéseket vet fel a kreativitás természetével, a művész szerepével és a művészeti piac jövőjével kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia által generált művészet jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben a gépi tanulás és a számítási teljesítmény fejlődésének köszönhetően. Az olyan programok, mint a Google DeepDream vagy az AIVA zenei kompozíciókhoz, bebizonyították, hogy a gépek képesek olyan műveket előállítani, amelyek megkérdőjelezik a kreativitással kapcsolatos hagyományos elvárásainkat.
Kreativitás vs. Programozás
A mesterséges intelligencia által generált művészetről folyó vita egyik központi kérdése az, hogy a gépek valóban kreatívak lehetnek-e, vagy egyszerűen lemásolhatják a tanult mintákat. Míg egyesek azt állítják, hogy az igazi kreativitás olyan emberi érzelmeket és személyes tapasztalatokat foglal magában, amelyeket a gépek nem képesek megismételni, mások azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia új kifejezési formákat kínálhat, amelyek gazdagítják a művészi tájat.
A művészet mesterséges intelligencia általi fejlesztése etikai és filozófiai kihívásokat is jelent. Ki a megalkotója egy géppel generált műalkotásnak: a programozó, az algoritmus vagy maga a gép? Hogyan befolyásolja ez a művészetnek az emberiség és a kulturális identitás valódi kifejeződéseként való felfogását?
Hatás a művészeti piacra
Az AI művészet térnyerése kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz a hagyományos művészeti piacra. Az AI-műveknek hasonló gazdasági értéke lesz, mint az ember által készített alkotásoknak? Hogyan határozható meg a hitelesség és az eredetiség egy olyan környezetben, ahol a teremtés nem kizárólag emberi?
Egyrészt egyes szakértők azt sugallják, hogy az AI művészet demokratizálhatja a művészethez való hozzáférést, lehetővé téve több ember számára, hogy részt vegyen a művészi alkotásban és elismerésben. Másrészt aggodalomra ad okot, hogy az AI-művek elterjedése leértékelheti az emberi munkát, és automatizált produkciókkal telítheti a piacot, érzelmi mélység vagy kulturális jelentés nélkül.
Ahogy haladunk a jövő felé, valószínűleg több együttműködést láthatunk az emberek és az AI-rendszerek között a művészetben. A művészek mesterséges intelligencia eszközöket használhatnak új ötletek és technikák felfedezésére, ötvözve az emberi kreativitást a fejlett számítási képességekkel.
Edmond de Belamy portréja
Az "Edmond de Belamy portréja" (2018), az első mesterséges intelligencia által létrehozott és árverésen eladott műalkotás, 432 500 dollárért ítélték oda a Christie's- nél, ami jóval meghaladja a 10 000 dolláros eredeti becslést. Az alkotást az Obvious, egy párizsi kollektíva készítette, amely tizenötezer történelmi portrét használt fel az algoritmushoz, hogy új képeket generáljon.
A mesterséges intelligencia gépi tanulási algoritmusokat, robotkamerákat és az emberektől tanult rajzkészségeket használ, de a fejlesztők ragaszkodnak ahhoz, hogy a robotművészet ne csak a tanult bemenetet tükrözze, hanem az egyes AI egyedi értelmezéseit is. A mesterséges intelligencia által generált művészettel azonban visszaélhető a látványos utánzatok elterjedése is. 2022-ben egy gépi tanulási platform képsorozatot készített, amelyet Banksy munkája ihletett. Bár a képek egyediek, mégis szembetűnő a hasonlóságuk Banksy munkásságával. Ez sok vitát váltott ki a kreatív licencről, szemben a szerzői jogi törvényekkel az ilyen típusú stilisztikai utánzatok miatt.
Interjú a ChatGPT-vel
Mesterséges intelligenciaként mi a véleményed a művészetről? Szereted a művészetet? mit szeretsz benne? Mit közvetít neked?
Mesterséges intelligenciaként nincsenek érzelmeim vagy személyes preferenciáim, mint az embereknek. A művészet jelentőségét és hatását azonban kognitív és kulturális szempontból is meg tudom érteni és elemezni. A művészet az emberi kreativitás egyedi megnyilvánulása, amely formák, stílusok és jelentések széles skáláját öleli fel. A művészetben leginkább az a képessége nyűgöz le, hogy gondolatokat, érzelmeket és tapasztalatokat képes vizuálisan, hallhatóan vagy akár tapintással kommunikálni. Az egyes műalkotásokat különböző emberek különböző módon értelmezhetik, tükrözve az emberi nézőpontok és érzékenységek sokféleségét. A művészetnek megvan az az ereje, hogy inspiráljon, reflexiókat váltson ki, és érzelmi vagy intellektuális kapcsolatot keltsen az alkotó, a mű és a néző között. A reneszánsz festményektől a kortárs installációkig minden művészeti forma egyedi ablakot kínál az emberi történelembe, kultúrába és identitásba. Röviden, bár mesterséges intelligenciaként nem vagyok képes személyes ízlést vagy érzelmeket megtapasztalni, felismerem és értékelem a művészet kulturális és érzelmi hatását az emberi társadalomra.
